Volt egyszer egy Title of Record c. remekbeszabott 1999-ben kiadott Filter lemez, amit szerintem velem együtt sokan mások hallgattak rongyossá és olyan számok sorakoztak rajta, mint a Welcome to the Fold, The Best Things vagy épp a Cancer. Azóta a frontember sokmindent kipróbált, például vezette az Army of Anyone névre keresztelt supergroupot és hozzá csapódtak a DeLeo fivérek a Stone Temple Pilots-ból. Ez sajnos vagy nem sajnos, de rövid életű próbálkozásnak bizonyult. Azóta volt már új Filter album...
Valahogy, mégis az idei eresztésnél érzem azt, hogy igen, megint jól szólnak, habár lecserélődőtt Richardot kivéve mindenki az alapfelállásból + ez még mindig nem az igazi, de elkapott a Title of Record-nál jellemző borzongás. Egy hangyányit. Mondjuk hallgassátok meg kezdetnek ezt:
A jellemző minimalista albumborító terv nem az egyetlen, ami ismerősként köszön vissza, azt hiszem. A kérdés csak az, mennyire jó az ekkora mértékű nosztalgiázás. Az tuti, hogy az Anthems for the Damned-től sokkal jobb ez, szóval akkor inkább a visszairány. De ez maradjon az én véleményem :)
ps. a ratyi albumcímhez csak gratulálni tudok, borzalom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.